1. Vonatkozó szabvány:

• EN 13821,

• ASTM E2019

2. A szabványok közötti eltérések:

• EN 13821 szerinti vizsgálat: A minta nem tartalmazhat 500 mikronnál nagyobb szemcséket, és a mediánnak 63 mikrométernél kisebbnek kell lennie. Amennyiben az üzemi minta nedvességtartalma nem ismert, 50°C-on vákuumban vagy 75°C-on környezeti nyomáson egyensúlyi állapotig kell szárítani.

• ASTM E2019 szerinti vizsgálat: A minta 95%-ának 75 mikrométernél kisebbnek kell lennie. A szabvány szerint élelmiszeri poroknál a nedvességtartalom növelésével a gyújtási energia csökken. Konkrét előírást nem tartalmaz, de törekedni kell a nedvesség eltávolítására.

3. A mérést megvalósító berendezés:

A méréshez használt berendezés egy áttetsző anyagból készült Hartman cella, amelynek térfogata 1 liter.

4. A szükséges porminta mennyisége:

300-350 g

5. A mérés célja:

A felporzásra képes porminta begyulladásához szükséges minimális külső energia nagyságának a meghatározása. Ez nem egy anyagi tulajdonság, mivel ez egy a szemcseméret eloszlástól, a szemcsék alakjától és a minta nedveségtartalmától is erősen függő érték.

6. A mérést menete:

• A vizsgálandó port a Hartmann cső aljában lévő csészébe kell helyezni, a porfelhőt pedig sűrített levegő befúvásával hozható létre.

• A csőbe két sárgaréz elektróda nyúlik be, melyek között ismert energiájú szikrák sülnek ki.

• A mérés során különböző koncentrációjú porfelhőket különböző ismert energiájú szikrakisülésekkel kell vizsgálni. A vizsgálatokhoz tartozó porkoncentrációk nagyobbak, mint a minimális robbanásveszélyes koncentráció.

• A vizsgálatot addig kell végezni, amíg gyulladás már nem keletkezik. Ebben az esetben 20 ismételt negatív eredményt kell tapasztalni.

• A gyújtószikrákat a manuálisan beállított kondenzátorok kisülése fogja okozni. A kondenzátor kapacitásából (C), a töltési (V₁) és kisülési (V₂) feszültségből határozható meg a szikra energiája:

5. A mérés eredménye:

A mérés eredménye az a minimális gyújtási energia (maga a MIE), mely a legérzékenyebb porkoncentráció gyulladásához szükséges energia. Jegyzőkönyvben mindig tartományként kell megadni, ahol az alsó határ az a legnagyobb energia, ahol még nem tapasztaltunk robbanást, a felső határ pedig az a legkisebb energia, ahol már bekövetkezik a gyulladás. Az eredmény kiértékelésére mutat példát a 13. ábra

6. A vizsgálat korlátai:

• Ez a vizsgálati módszer csak porokra alkalmazható, gőzökre/gázokra nem (ezekre is létezik hasonló előírás, de nem egyezik meg teljesen az itt bemutatottokkal).

• A vizsgálatot szobahőmérsékleten kell elvégezni, mert a növelt hőmérséklet drasztikusan csökkenti a minimális energia nagyságát.

• Illékony oldószereket tartalmazó porminták esetén a vizsgálat nem nyújt megbízható eredményt (ilyenkor nem is a porra, hanem az oldószer gőzére kell a MIE vizsgálatot elvégezni, a gőzökre vonatkozó előírások szerint).

Kérdése van? Vegye fel velünk a kapcsolatot itt!